Innovatív oktatási módszerek a felsőoktatásban – Epilógus

Innovatív oktatási módszerek a felsőoktatásban – Epilógus

Majdnem kéthetes késéssel, de most végre online a IOMF workshop rövid összefoglalója. Az esemény egyik legfigyelemreméltóbb jellemzője, hogy túljelentkezéses lett, elég hamar betelt a 100-as lista, de szerencsére a szervezők engedékenyek voltak, így 110+ résztvevővel indult el a Campus Hungary és a Tempus Közalapítvány által szervezett szakmai workshop sorozat. Természetesen nem jött el mindenki.

ipad-iomf-blog

Négy fő téma köré csoportosult a megbeszélés, melyek egyenként 3-3 kisebb területet öleltek fel.

  • Portfólió
  • Eszközök
  • Értékesítési modell (delivery)
  • Oktatásszervezés

A kis területek egy-egy kerekasztalt jelentettek, melyeket szabadon lehetett kiválasztani. Fontos, hogy minden részlet és workshop-eredmény elérhető itt: http://bit.ly/iomf-workshop01

6. asztal

Az intézményesült Magyar-MOOC (hiánya) mint oktatásmódszertani indikátor

A vártnál jóval kevesebb jelentkező érkezett az asztalhoz, ami utólag valahol érthető, hiszen a műfajnak Magyarországon nincs igazán realitása, és ha mégis megvalósítható lenne, vélhetően akkor sem az oktatói szféra fogja kikényszeríteni a létrejöttét.

Ennek megfelelően a tárgyalt témakörök a már korábbi konferenciákról jól ismert spektrumban mozogtak, azonban pár fontos gondolatot legalább most rögzítettek is a résztvevők.

  1. Jogi problémák felvetése (kredit, mooc-intézmény viszonya)

  2. Definiálás

  3. Mit jelent egy magyar MOOC, paraméterei szerint. Miért nem lehet analógiája a nagyoknak?

  4. Ki fektet bele a lokális MOOC-ba?

  5. Iversity már kipróbált platform a résztvevők közül, de az amerikai vonal is jelen van a tapasztalok között…

  6. Felvetődnek a motivációs elemek (face-to-face ereje, badge élmény)

  7. SHOW fogalma

  8. Ki lehet a megfelelő GUIDE (SME) egy magyar kurzushoz?

  9. Érdemes-e a forrásokat (ha vannak) kihelyezni egy külső projektbe (intézménybe)?

  10. Együtt kell-e  működni az egyetemeknek, vagy alakítsa ki valaki?

  11. Lehetne egy a magyar MOOC a felsőoktatási szakképzésre?

  12. Mi az adott speciális tudományterület/ TUDÁS, ami itt esetleg eladható kifelé? A szerepét kell megtalálni – ez tudományterület kérdése? vagy idő kérdése? “Sebész MOOC” régi alapkérdése

  13. Külföldi csoportok bevonásának irányai / potenciális piac létezik?

Jól ismert kérdések és problémák (Moodlemoot, eLearning Fórum, Oktinf..), és most, hogy a téma lassan 3 éve  az egyik legfontosabb pontja ez a szakmai konferenciáknak, az látszik, hogy ez a felsőoktatási közeg önmagában nem lesz képes minőségi változást létrehozni az eLearning minőségi fejlesztésének és értékesítésének területén. Mindez talán azért is van, mert a problémák és akadályok analizálásán túl nem képes kitekinteni a dobozból. Emellett azonban a lemaradás jelenségét megjelöli, mint problémát.

Gond azonban nincs, mert ez csak a kickoff volt, és ha az egyes tematikus csoportok a most meghatározott pontok mentén haladva alakítanak ki valamiféle stratégiai elhatározásokat, akkor a sorozat végén lehetséges, hogy létre lehet majd hozni egy 4 nagyobb fejezetből álló útmutatót, ami ha mást nem is, de az oktatói/oktatási menedzsment szféra álláspontjánt mutathatja.

Továbbgondolva pedig, egy ilyen típusú guide akkor lehetne igazán érkékes, ha a pedagódia módszertan oldalán jelenlévő szakmai hangsúly kiegészülne a

  • kommunikációs (médiatudomány)
  • informatikai (újra)
  • webtechológiai (felülettervezés)

területek megközelítésmódjaival, hogy kialakulhasson egy hosszabb távú cél(oka)t kitűző eLearning vízió.

Ez tehát a hatos asztal összefoglalója, valamikor tavasszal következik a második epizód, még ismeretlen tematikával.

Mindeközben Európában:

http://openeducationeuropa.eu/en/european_scoreboard_moocs

Kép forrás: http://openeducationeuropa.eu/en/european_scoreboard_moocs – European MOOCs Scoreboard